A július 21-i Alleghe és San Martino közötti 73,4 km hosszú 6. szakasz beszámolója következik.
A mai rajt Alleghe tópartjáról indult verőfényes napsütésben. Azon kevés napok egyike volt, (sőt konkrétan) ahol nem emelkedővel kezdődött a verseny. Alleghe városát elhagyva leereszkedtünk 800 m-re és csak innen kezdődött az első nagyobb hegy. A lejtős kezdés miatt a mezőny eléggé együtt maradt, ezért az első mászást tömött sorokban kezdtük.
Egyre szűkebb utcákon haladtunk, de mivel valaki elöl leszállt így tolni kellett, de szerencsére nem túl sokáig. Ezután jött az erdő, ahol bokáig érő sár fogadott, ekkor magyar káromkodásra lettünk figyelmesek. Találkoztunk a másik magyar párossal és velük beszélgettünk egy kicsit, jó volt találkozni a honfitársakkal. Ma az egész nap a hullámvasútazásról szólt, csak föl és le, síkon szinte nem is mentünk.
Az első hegyről lefelé volt egy hosszú belátható betonszakasz, ahol 77 km/h sebességgel hasítottunk, ennek az alján vártak kísérőink, Magyar és Meridás zászlóval, ami egy nagy löketett adott a hátralévő mászásokhoz. Egy köves lefelén elszállt az egyik kulacsom, amit észre sem vettem.
Az utolsó hegy megkezdése és a frissítőpont előtt néhány kilométerre egy motoros állt keresztben az úton és megállította a mezőnyt. Ekkor láttuk meg, hogy a kísérőmotorok egy súlyos sérültet látnak el, aki legurult egy szakadékba. Már odafelé menet hallottuk a helikopter hangját, (ami semmiképp sem jó jel, a tapasztalt TransAlposok szerint). Pont amikor odaérkeztünk akkor engedték le a helikopterből a személyzetet és a hordágyat. A mentés ideje alatt a mezőny feltorlódott, mindenki reménykedett, hogy nem súlyos a sérülés.(mi is szorítunk a 410-es számú duó sérült tagjának).
Már reggel az első néhány km után egy sérültet raktak a mentőbe, infúzióval stb. plusz délután ez a helikopteres történet eléggé megalapozta az utolsó lefelét, ahol újra ott voltak kísérőink és lelkesen szurkoltak nekünk a szakadó esőben is.
Az utolsó néhány kilométeren még a jégeső is elkapott bennünket, de végül sikeresen célba értünk. Este igazi olasz pizzával zártuk a napot, majd utána következett egy hangulatos bicikliszerelés a belvárosban. :) Készülünk a holnapra, a leghosszabb szakaszra!
Így zártuk a hatodik napot:
(napi helyezés, csapatnév, versenyző, napi idő, átlag km/h, összetett idő/helyezés)
További képek a szakaszról:
A 7. szakaszról is beértek a srácok a 164. helyen. A beszámoló hamarosan olvasható lesz a blogon. A legfrissebb információkat az aktuális szakaszokról az IronHorseBlog twitter oldalán lehet nyomon követni.
