A július 20-i 5. szakaszt lerövidítették, ezért a St.Vigil és Alleghe közötti 73,59 km-es etap 47 km-nél hivatalosan véget ért. A szakasz beszámolója következik:

Kora reggel szakadó esőben indulás a rajthelyről. A rajtig mindenki próbált valami tetőt szerezni a feje felé, amíg fel nem csendült az ACDC száma. Ilyen esetben, ha már a rajtnál 8fok volt 1200 méteren, akkor sejteni lehet, hogy mi vár az emberre 2000 méter felett. A szervezők már a rajtnál kilátásba helyezték, hogy a mai szakasz második nagyobb hegyére már valószínűleg nem engednek fel az időjárási körülményekre való tekintettel.

Beton szerpentinnel indult a szakasz, majd következett egy murvás mászás, amit a sok eső teljesen fellazított, így nehéz volt rajta haladni. Mire az első hegyre felértünk másfél-2 óra alatt, már jól eláztunk. Fönt mindössze 1-2 fok volt, szakadó hó és havas eső váltakozott, de a legdurvább a süvítő hideg szél volt, így az ereszkedés is eléggé megviselt mindenkit, minden porcikánk reszketett.

Az erdőbe beérve rájöttünk, hogy a vizes köveknél már csak a vizes tűlevelek csúsznak jobban. A lefelé gurulás még a nagy tempó ellenére is egy örökökké valóságnak tűnt. Megérkeztünk az első frissítőponthoz, ami jelen esetben inkább egy melegedőhöz hasonlított, forró itallal és fóliába csomagolt emberekkel, akik már reszketve várták, hogy értük jöjjenek. Végig az járt a fejünkben, ha most fel kell menni a következő hegyre, ami még magasabb, akkor az már nem fog menni és ránk is ez a sors vár.  Így nagy megkönnyebbüléssel fogadtuk a hírt, hogy már csak a következő frissítőpontig kell eljutni és ott van vége hivatalosan a mai szakasznak. A csúcson tomboló hóvihar miatt az útszakasz veszélyessé vált és ezért valamint az emberek kihűlése miatt nem kockáztatták meg, hogy tömeges feladás legyen a versenyből.

Így sem volt fenékig tejfel a maradék rész, át kellett jutni a második frissítőpontig, ami 2000 méteren volt, itt hivatalosan is leállították a versenyt, megállították az időt, de ez még messze volt az eredetileg kijelölt befutótól. Innen fakultatív módon mindenki úgy jutott le, ahogy akart; vagy legurul, vagy feljönnek érte, mi az utóbbit választottuk, ugyanis a guruláshoz még néhány kilométert először fölfelé kellet volna megtenni. A 2-3 fokos hőmérsékletben a gurulás is rengeteget kivesz az emberből. Szerencsére feljöttek értünk a kísérőink, akik igencsak meglepődtek, amikor megláttak minket, kőporba burkoltan.

A hideg miatt teljesen kikészültünk sokkal többet vett ki ez az úgymond legrövidebb szakasz is a hideg miatt. Hogy egy csapattársunk kifejezésével éljünk: „Ez igazi hentesmunka volt”.

Este elmentünk a befutó helyszínére Alleghébe pastázni, ahol most a bolognai és zöldséges tésztából is kaptunk egy-egy adagot. Alleghe egy hegyekkel körbevett tó partján fekszik, hangulatos helyszín, így előre várjuk már a holnap reggeli rajtot, de azért ma van mit kipihenni!

Így zártuk az ötödiknapot:

(napi helyezés, csapatnév, versenyző, napi idő, átlag km/h, összetett idő/helyezés)

További képek a szakaszról:

A legfrissebb információkat az aktuális szakaszokról az IronHorseBlog twitter oldalán lehet nyomon követni.